Előzmények: 1.rész - a vétel 2.rész - a hazahozatal

Természetesen már másnap elkezdtem szétszedni pici darabokra. Az elején még úgy gondoltam, hogy csak gyorsan leszervizelem, ami jó, hagyom, ami nem, cserélem, de nincs aprólékos tisztogatás és mindenhol meghagyom az ütött-kopottságát is. Munkagépet vettem féltés nélküli használatra, ezért az esztétikára tudatosan nem akartam adni. Ezt félig-meddig buktam, persze.

Szétszedéskor már csak nem tudtam elmenni egy-egy dolog mellett, és nekem is kevesebb időm jutott rá, mint azt szerettem volna, úgyhogy végül két hónap múlva indultam vele vissza Budapestre. Természetesen megint lábon, de már napsütéses 19 fokban és a rendberakásnak hála végig 65km/h körül.

Pipacsok. Jobb cím most nem jutott eszembe, de már hajnal 1 múlt, bocsi.

Útmentén című festményem. Olaj, benzin vegyes technika, vászon az élet, 2015.

A szerelés egy-egy részét próbáltam megörökíteni (, hátha tíz év múlva párás szemekkel görgetem majd az albumot), úgyhogy azokon keresztül, képaláírásokkal segítve mesélem el, mik történtek. Egyszerűbb és érthetőbb, mintha itt pötyögnék róla. /A bejegyzés végén a képre kattintva nyílik a galéria!/

Alább viszont leírom a saját példámon keresztül az egész robogósdi mikéntjét, hogy ha épp egy ilyen vásárlásával szemezel, de nem vagy járatos ebben a világában, akkor is képbe kerülj, mivel jár.

Az ötvenes és minden nagyobb köbcentis kétkerekű között a legnagyobb különbség, hogy nincs rendszámod. Ami előny, mert így nincs se műszaki vizsga, se átíratás(i illeték), csak egy biztosítást kell rá kötnöd (kb.3000Ft/év), és mehet a száguldás. Cserébe 60-70km/h a végsebességed és soha nem vihetsz utast magad mögött. Bár a rendőr egy járdán parkolásért nem fog szólni, amíg nem zavarod a gyalogosokat, de ne úgy fogd fel, hogy innentől az egyirányú kétirányú lesz és a járda is út, mert nagyon nem. Főleg nem versenypálya. Attól, hogy kicsi és fürge vagy, ami a dugóban tényleg nagy előny, még nem kell egy lámpánál gázt rángató hülyegyereknek lenni, aki majd most jól megmutatja az összes autósnak, hogy ki a király. Mondjuk én a motorokkal a városban menőzést is egyszerű pénisz-/intelligenciahiány kompenzálásának tartom, de ez meg robogóval négyzetesen működik, mert totálisan nevetségessé is teszi a sofőrt. Ezek közlekedésre vannak, és a mi kis keleti modorú világunkban, ahol X6-ból kikönyökölve diktáljuk a menőséget a csíráknak, garantálom, hamvába halt minden robogó és férfiasság egy mondatban való említése. Szóval, ha megfogadsz egy tanácsot: Élvezd az előnyöd, de ne élj vissza vele.

Az enyém egy 1994-es Honda Giorno (AF24-es blokk). A vételkor már említettem, hogy a Hondán belül a Dio, vagy a Tact mind nagyon hasonló műszakilag, csak az idomok különböznek, illetve retro vonalon a Yamaha Vino, vagy a Suzuki Verde. Nagyjából mindegyik használtan 150-200000 forint körül mozog és abszolút igaz, hogy igazi különbséget köztük az állapotuk tesz, nem a nevük. Néha felbukkan egy-egy 100000 forint felett valamivel, ha van valami érzékünk kiszűrni a hulladékot és nem félünk a szerszámoktól sem, akár egy jót is kukázhatunk magunknak – amire utána ráborítva a kellő alkatrészeket, anyagilag sokszor ugyanott járunk, mintha vettünk volna egy készet.

Ő egy hátsó fék elemeire szedve és megpucolva. Hátsó fék, emberek, emberek, hátsó fék.

Tehát: ’90-es évek, 2T (ez a két ütem, ha valakinek új a jelölés), 50ccm, léghűtés, kb.3L-es tank, meg ugyanennyi fogyasztás 100km-en, két dob fék. Mindenkinek az első kérdés: Mennyire fognak? Nos, pont eléggé. Ehhez a súlyhoz és dinamikához abszolút elegek, hiába viccesen pirinyó a dob. Ki kell takarítani, be kell állítani és kell bele normális betét. Én MCN márkájút vettem előre, ami tanulópénznek tűnik, mert szerintem nagyon kemény és nem akar úgy fogni, mint szeretném. Legközelebb az RMS-t próbálom ki, ami hajszállal drágább, de a többi termékével elégedett vagyok (lásd alább), úgyhogy egy próbát majd megér. Hátra takarítás után ment vissza, ami volt benne, azzal bezzeg semmi probléma.

Szállításhoz van a térd előtt egy kampó a teszkós szatyroknak, az ülés alatti lyuk meg egy egész zárt sisakot elnyel. Már ígéretet tettem, kipróbálom, hány sör fér bele, de szerintem hárman-négyen el tudnánk intézni magunkat belőle. Egyébként tökéletesen zár a víz elől, tesztelve.

Ülés alatt van a benzin- és az olajsapkája. Bizony, külön olajozás, tehát lehet tiszta benzint tankolni. 1:40, 1:50 arányt írnak hozzá, ezekkel számolva 1 liter szintetikus olaj /kb.2000Ft/ 50liter üzemanyaghoz fogy el, azaz ~1650km-re elég.
1000-1100 forintom hagyom ott egy tankoláskor kb. 3L üzemanyagért cserébe, amivel 110km-t biztos, hogy megyek gázállástól függetlenül. (Riogattak 3,5L-es fogyasztással, én városban 3L alatt maradtam mindig. A Miskolc-Budapest expressz járatomat végig padlón megtéve 2,778L-t evett – hiába, a lendület megszerzése a nehéz, nem a fenntartása.) Egyébként van a tankhoz és az olajhoz is egy-egy visszajelző lámpa, úgyhogy nem kell fosni, hogy véletlenül kiszárítod valamelyik tartályát.

Ha a rettegett BKV-val küldöm szorítóba a robogó tankját, akkor azt kapom, hogy egy (felnőtt, 30napos) BKV bérlet 9500 forintjából a Giornoval ~1000km-t teszek meg. A Deák tértől bő 5km-re lakom, úgyhogy ha ezt veszem referencia távnak, akkor egy (oda-vissza) utam 10km, azaz 100-szor tudom megtenni/hó. Ez naponta bő 3 oda-visszát jelent. Azért az nem rossz.

A gumik több tízezer kilométert bírnak (illetve 5-6 év alatt válnak rideggé, így a kopás mértékétől függetlenül használhatatlanná). Sima belső nélküli gumi kell a felnire, minden internet-sarkon találni. A gumik jók voltak, de a felnik esztétikáját már rontotta egy kis felületi rozsda. Csiszolás, Korant rozsdagátló, aztán ezüst szürkére tüsszentés lett a sorsa, nem bírtam ki. Ha már lent volt a gumi, egyúttal vettem rá 90 fokban hajlított szelepet, így könnyebb fújni bele a kúton levegőt. Filléres dolog, de megéri, mert nekem mondjuk előtte egyáltalán nem sikerült hála a kis felniknek és így a kis helynek.

A bevásárló listához hozzáírtam még:
- egy új Gates szíjat (Ez a meghajtás, ami a blokk csöppnyi erejét átviszi a kerékre. Ha repedezett, vagy rojtos, cseréld, de a forgásirányra figyelj felrakáskor!)
- új akksit, mert a régi csak súlynak volt már jó
- új hátsó teleszkópot (RMS), mert már rugózás helyett úgy ringtam, mint orrból a takony egy jobb őszi napon. Jelentem, perfekt feszes lett, meg vagyok elégedve.
- új görgő szettet (ezek adják a fokozatmentes automata váltó lelkét) 10 grammos RMS mellett maradtam, ha érdekel, miért, invitálj meg egy kajára és elmesélem, de nem untatnám tovább most ezzel a népet.

Amik az egyszer kell megvenni költségek, az a lánc, vagy hivatalosabb nevén motorlezáró. Egy fokkal bonyolultabb azért, mint egy apáink Elzett, vagy TUTO feliratú tolvajriasztója, egyáltalán nem pénzkidobás, legyen bármilyen szakadt is a robogód. Van több méret, én a 120, 150, 180 centisekkel találkoztam, mikor vettem, és végül a leghosszabbnál maradtam. /SXP, 12990Ft.-/ Mérvadó súlykülönbség nincs, így is, úgy is a robogó sisaktartójában jön velem. A 120-assal a kereket egy oszlophoz tudod odakötni, a hosszabbal az egész testet át tudod fogni (alább mellékeltem képet), illetve nem kell annyit taktikázni, hogy odaérjen egy adott ponthoz. Újabb jó tanács: Ha lezárod, lehetőleg soha ne csak az első kereket, mert tényleg 5mp alatt szedi ki bárki, akinek van két keze és ezzel megegyező IQ-ja, aztán vígan pakolják be a kisdobozosba. Ellenben a hátsó kereket pl. nálam akkor tudod kiszedni, ha előtte a kipufogót leszeded, amihez meg az oldalidomot kell, amihez meg az ülést kell tárolóstól – így már azért mégis másabb, ugye.

Tehát ha egy kerék, akkor legyen a hátsó, egyébként meg test és első kerék. Mindezt, ha lehet, ne a járdán lévő oszlopokhoz, mert az összes kutyasétáltató állat szemrebbenés nélkül hagyja a láncra pisilni a bokacirkálóját.

Nem kell terminátornak sem lenni, de egy zárt cipő (strandpapuccsal strandon slattyogj, köszi), lehetőleg hosszú nadrág és zárt felső öltözet még nem jelenti, hogy apáca lettél. Ha úgyis szarsz rám, mit mondok, akkor legalább egy kesztyűt vegyél fel a repertoárodba, mert az ízületek nem viccelnek és leszarják a „de csak a sarokra mentem és ez csak egy robogó” szövegedet. Tipikusan nem egy alkalom után fogod érezni, hogy bibi van, viszont akkor nagyon és visszafordíthatatlanul. Ráadásul ne legyen ilyen, de ha véletlen elesel, az első kiálló dolog, amit földhöz vágsz, a tenyered lesz. Kesztyűben van esélyed többször is eljátszani, a nélkül lehet, csak egy alkalmad lesz, utána meg a hűlt helyük.

Előbb-utóbb pályázok egy lábtakaróra, mint a méltán híres Tucano Urbano. A retro kialakítás előnye a jó szélvédelem a lábaknak – ha csak szemerkél az eső, meg sem kottyan. Ezzel még inkább nem, illetve az egész altestem is elzárja a gyilkos (haha) örvényektől, aminek jótékony hatása tavasszal-ősszel érezhető igazán. Nekem különösen ajánlott, mert a térdem elég gatya így is, úgyhogy felírtam magamnak vényre.

A fenntartási költség soha nem egyezik a tankolás költségével, ez tény, de ha hozzáadok minden létező kiadást, akkor is rengeteg időt és pénzt spórolok vele a legaszkétább autóhoz mérve is. BKV-val szemben az idő tényező brutális, a költség már attól függ, mennyit használjuk, de sokkal így sem ugrik felé. Cserébe nem kell soha várnom az indulásra, nincs parkolóhely keresés és a hely előtt tudok mindenkor megállni, ráadásul ingyen. Az igencsak elavult KRESZ szerint is legálisan araszolhatok előre az álló sor mellett, így a menetidőm éjjel-nappal azonos, tehát tervezhető, ami nekem sokat jelent. Amit nem dobálok be a parkoló órába, már abból is napokig tudom használni a robogót. Hogy nem szuszog a nyakamba, dörzsölődik hozzám, tapos rám senki, nem kell maga alá vizelt hídlakók után markolnom az egyébként mindig zsírtól és izzadtságtól csúszós kapaszkodókat, vagy hogy nem csavarja egyszerre az orromat, fülemet és jókedvemet is egy-egy népcsoport állatfaj mobiltelefonról tolt pampam zenéje sem… Igen, ezek is kedvesek az én szívemnek.

Hogyan tovább? Terveim szerint egy bő évet lesz nálam, aztán továbbadom. Azért csak ennyi ideig, mert mióta az eszem tudom, két keréken élek, ezért vágyom egy nagyobbra. A motoromat napi ingázásra befogni értelmetlen lenne, nem is erre való. Az sport- , a robogó meg a munkaeszköz, tök más a kettő. Viszont vágyom egy nagyobbra, hogy alternatíva legyen egy munka után a Velencei-tóra a haverokkal, csomagokkal leugrani. Akár robogó (Honda Spacyket nézegetek, mentsetek ki!), akár egy Innova (körváltó, érted), még nem tudom, ez majd a jövő zenéje lesz. Egy év múlva találkozunk!

 Addig is a galéria:

Katt a képre, aztán nyílik a szelence!